A szív irracionális bölcsessége

2008 május 5. | Szerző: mirr_murr

A szív irracionális bölcsessége? Mitől bölcs- mert azt érzem, hogy irracionális… de nagyon. Amióta újra él a szívem, gyakorlatilag vagy folyamatos fájdalommal, vagy örömmel van tele: mindkettő irracionális, nincs értelme. Semmi nem változik, nem lesz jobb, vagy rosszabb tőle semmi.

Mégse tudom azt mondani mindegy- nem tudom érvényteleníteni azt ami történt és történik: sokkal jobb élni, mint halottnak lenni. Jobb, ha fáj is- mintha zsibbadt apátiában, letargiában vonszolod magad. Ha százszor is megszakad- jobb mint érzelem szenvedély/s nélkül vegetálni. Ezalatt a pár hónap alatt többet tanultam magamról, többet fejlődtem, mint az előző három évben. Ha lenne remény – ezerszer inkább megpróbálnék, tenni valamit- hogy legyen!! Van remény??

A szeretetnek nincs szüksége okra- de reményre igen!

Rád gondolok!

2008 május 4. | Szerző: mirr_murr

 Elizabeth Barrett-Browning

Rád gondolok!

Rád gondolok! – Úgy indázlak közül
gondolattal, mint vadszőlő a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért – a szebb valót magát
kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát
hozzám, de tüstént?! Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erős fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: – látlak, hallak s új leget
kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! –
nem gondolok Rád – itt vagyok veled.

(fordította: Kardos László)

Mi az amit most már nem tudok?

2008 április 7. | Szerző: mirr_murr

 Mi is az amit elfelejtettem az utóbbi pár hónapban, amióta bekattantam?

Először is enni- kb 13 kg sikerült leadnom minden fajta tudatos diéta nélkül. Nem eszek, nincs hozzá gyomrom. Majdnem sikeresen elfelejtettem főzni is, én aki konyhatündérke voltam, és sikeres stresszoldásként folyamatosan kajáltattam a családomat… most csak néznek, na azért alapjáratban még sütök-főzök, de nem okoz örömet és nem is nagyon eszem

Nem alszom, ez eddig sem ment nagyon- látszik is- de most nemcsak elaludni nem tudok, hanem korán kipattannak a szemeim az ágyban.

Nem vásárolok pótcselekvésből- nem szórakoztat a vásárolgatósdi- igaz turkálóba járok, mert kifogytam a ruháimból- na meg annak örülök, hogy kezdek jól kinézni és jól érezni magam a bőrömben- már ha éppen nem sírdogálok depressziósan…

Nem iszom- teát és vizet max. nem kívánom az alkoholt kivéve ha buli van, de akkor bepótlom a lemaradást…

Semmilyen pótcselekvés nem megoldás a szerelemre, marad a blogozás, vagy a torna, tánc, rohangálás ide-oda. Hosszú ámokfutások esténként levezetésnek, próbálkozások az önmegtartóztatásra, lelkiélet a barátnőkkel (ha valaki ráér) és várakozás… várakozás…csak tudnám hova, de hova, de hova megyek??

Az élet nélküle

2008 április 6. | Szerző: mirr_murr

 

Az biztos, hogy én sem. naná, honnan is tudnám, mikor teljes páncélban, pajzsban védekezőállásban feszülök egész nap.(nem merek kockáztatni)ma kibírtam és nem hívtam fel, nem küldtem sms-t, nem írtam levelet. Szóval próbálok nélküle élni. És sikerült! eltelt 2 nap mióta talákoztunk. :)ha minden igaz, kedden újra látom +1szer, és aztán újra fogyókúra…. már most elvonási tüneteim vannak… ez nem olyan vicces igaz? de nem bírom ki nélküle… bár úgy tűnik nincs más választásom egy ilyen helyzetben: mert most mit is mondjak: nem tudok élni nélküled-olyan vagy mit a levegő az oxigén a számomra, ha nem vagy velem csak vegetálok??? Ez olyan ciki- Nőként mit lehet kezdeni egy ilyen szituval— én teljesen tanácstalan vagyok…