ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM
2008 április 10. | Szerző: mirr_murr
Kedves Naplóm… miután tegnap éjjel már megástam a saját síromat, ma felkeltem, megráztam magam és élek tovább… nemtom mi történt, lehet hogy csak a túlélő ösztönöm, lehet hogy a női intuíció… vagy csak ennyira makacs vagy hülye vagyok: spontán akcióból csak úgy görcsölés nélkül kezdeményeztem egy sms-t majd egy telefont, amire Mr. Gorombasága normálisan válaszolt (?) mi több később válaszolt a pénteki levelemre is ( ma este), ami meglepő mert a magáncímemre küldte … ez mindenesetre azt mutatja, hogy elolvasta, na tudom hogy ettől nem kell elájulni! de kicsit úgy vagyok mint egy múltszázadi nőfigura, aki próbálja bebugyolálni az érzéseit.. és szeretné, ha a férfi kicsomagolná. Ezt a fáradtságot viszont Ők nem szívesen teszik meg/ ha egyáltalán képesek rá hogy olvassanak a hieroglifákból.
Barátnőm szerint, direktnek kéne lennem és “előállnom a farbával” (ha tudnám ez mit jelent?)Én viszont még mindig rettegek az elutasítástól… ez valami beteges dolog lehet? Úgy érzem működik vmi intuitív kapcsolat köztünk, amit ő hárít én meg nem tudok kontrollálni…Gyakorlatilag a közös munkánk végetért, úgyhogy ha lesz valami folytatás az nem kis energiabedobást igényel!!!
Érzelmileg teljesen padlóra kerültem, de értelmileg tudom, hogy az van amit elhiszek…
Last chance
2008 április 9. | Szerző: mirr_murr
Szia kedves Mr Gorombaság!
Ezt az estét egész jól elszúrtad, mondhatnám…de én szúrtam el. Miért nem merem felvállalni az érzéseimet, miért nem tudom nyílt lapokkal játszani?
Miért félek az eluasítástól?
Nem tudom mit tehetnék??!!
Mr. Gorombaság
2008 április 7. | Szerző: mirr_murr
Ki is ő, Mr Gorombaság? Ő elsőre egy kedves, jóképű fiú, mindig pörög, de segít ha kell… keresi a Nőt, az ideálisat-vagy bármilyet- aki szép, megfelel az általa gyártott szabványnak (l: méretek, hajszín stb), belefér ennek standardizált G- féle változatába…Egyszerre “több vasat tart a tűzben” (saját kifejezésével élve) nem lát a szemétől, a szívét már rég bebetonozta különféle hiedelmekkel: a nők ilyenek, meg olyanok.
Néha jó fej, néha bunkó, néha kedves, néha, mint a sötét éjszaka… valahol a szíve mélyén egy kisfiú, aki fél a nőktől (ez az én fixa ideám legalábbis), így ha közelítesz hozzá, behúzza a vészféket és már ott sincs, mintha menekülne folyamatosan: mi elől, ki elől?
Érdekli a Titok, ő maga is titokzatos próbál lenni- nagyon szeretnivaló, nagyon magányos, nagyon őrült, nagyon undok, nagyon önző – olyan akivel napjában többször kell összeveszni, és nem lehet rá mégse haragudni sokáig.
Na ennyit Mr. Gorombaságról- talán most végre sikerült kiábrándulnom belőle!!
Mi az amit most már nem tudok?
2008 április 7. | Szerző: mirr_murr
Mi is az amit elfelejtettem az utóbbi pár hónapban, amióta bekattantam?
Először is enni- kb 13 kg sikerült leadnom minden fajta tudatos diéta nélkül. Nem eszek, nincs hozzá gyomrom. Majdnem sikeresen elfelejtettem főzni is, én aki konyhatündérke voltam, és sikeres stresszoldásként folyamatosan kajáltattam a családomat… most csak néznek, na azért alapjáratban még sütök-főzök, de nem okoz örömet és nem is nagyon eszem
Nem alszom, ez eddig sem ment nagyon- látszik is- de most nemcsak elaludni nem tudok, hanem korán kipattannak a szemeim az ágyban.
Nem vásárolok pótcselekvésből- nem szórakoztat a vásárolgatósdi- igaz turkálóba járok, mert kifogytam a ruháimból- na meg annak örülök, hogy kezdek jól kinézni és jól érezni magam a bőrömben- már ha éppen nem sírdogálok depressziósan…
Nem iszom- teát és vizet max. nem kívánom az alkoholt kivéve ha buli van, de akkor bepótlom a lemaradást…
Semmilyen pótcselekvés nem megoldás a szerelemre, marad a blogozás, vagy a torna, tánc, rohangálás ide-oda. Hosszú ámokfutások esténként levezetésnek, próbálkozások az önmegtartóztatásra, lelkiélet a barátnőkkel (ha valaki ráér) és várakozás… várakozás…csak tudnám hova, de hova, de hova megyek??
ezegyolyannap
2008 április 7. | Szerző: mirr_murr
a mai nap arra jó, hogy gondolkodjunk az élet értelmén:)
esik az eső, BKV sztrájk van- nem mentem ki dolgozni- és azon gondolkodom, vajon milyen volt kedves Gorombasága hétvégéje? én elhatároztam hogy nem hívom stb. de azért kíváncsi vagyok h ogy észreveszi-e a múlt pénteki levelemet és reagál-e rá. ha nem akkor …azt viszont nem tudom hogyan lehet NEM akarni valamit, illetve Valakit?!
Az élet nélküle
2008 április 6. | Szerző: mirr_murr
Az biztos, hogy én sem. naná, honnan is tudnám, mikor teljes páncélban, pajzsban védekezőállásban feszülök egész nap.(nem merek kockáztatni)ma kibírtam és nem hívtam fel, nem küldtem sms-t, nem írtam levelet. Szóval próbálok nélküle élni. És sikerült! eltelt 2 nap mióta talákoztunk. :)ha minden igaz, kedden újra látom +1szer, és aztán újra fogyókúra…. már most elvonási tüneteim vannak… ez nem olyan vicces igaz? de nem bírom ki nélküle… bár úgy tűnik nincs más választásom egy ilyen helyzetben: mert most mit is mondjak: nem tudok élni nélküled-olyan vagy mit a levegő az oxigén a számomra, ha nem vagy velem csak vegetálok??? Ez olyan ciki- Nőként mit lehet kezdeni egy ilyen szituval— én teljesen tanácstalan vagyok…
Elszúrt Bridget Jones 3. – ezaz életem???
2008 április 6. | Szerző: mirr_murr
Igazándiból sokat sokat gondolkodtam, mitől vicces valami? én nem gondolom, hogy nagyon humoros az életem, de állítólag jó a humorom. Naná!
A tegnapi bejegyzésemet alapul véve – a másik blogomban- ez igaz.
“A boldogság forrása bennünk van- mondta egy kedves ismerős tegnap-igaz, hogy egy új pasival az oldalán:), ami azért így elég vicces:)!”
Én furcsa állapotnak tartom, hogy az ember lánya magánélete védelmében, kénytelen saját blogot létre hozni, ahol vadi idegeneknek mondja el azt, amit a közvetlen hozzátartozóink sem mer, na nem fura??
Ha olyan nagyon szabadnak érezném magam, nem lenne szükségem blognak nevezett pótcselekvésre, hanem nagy kanállal zabálnám az ÉLETET: pasi,kaland, buli, extrém helyzetek … ilyesmi. Most meg afféle elszúrt Bridget Jones 3-nak érzem magam, megfelelő papucs Mr. Darcy-val az oldalamon. No para, no love. Értve vagyok??
Piros-piros!
2008 április 13. | Szerző: mirr_murr
Csipkerózsika nem tudta mi történik vele- köszi sicc!- álmában egy boltban járt, ahol száz számra álltak a ruhák, színük ezerféle árnyalatban, a szivárvány minden színében ragyogott, mint sokféle pillangószárny.Álmában fölpróbálta a ruhákat, sokáig tartott- száz évig legalább mire a végére ért- egyik sem tetszett neki: ez túl szende, ez kicsit sápaszt, ebben nem lehet mozogni… a sok válogatástól már fájt a feje… már majdnem belenyugodott hogy a fekete lesz a legjobb- az legalább nem olyan kényes…mikor észrevette a ragyogó piros blúzt. Egy kicsit vadnak, kicsit extravagánsnak tűnt, lehet hogy őrültség… – ki kell dobnom a régi ruháimat- , ez olyan hogy nem lehet nem észrevenni a változást, mit szólnak hozzá a többiek? (Már így is azt hiszik, hogy nem vagyok magamnál- úgy viselkedek, mint egy tinédzser…mondta anyám.) Felvette- minden megváltozott, nem ugyanaz volt, nem ugyanaz a nő. Csipkerózsika felébredt- pedig még senki sem csókolta meg…
Oldal ajánlása emailben
X